Ön itt van most:I. SZENT LÁSZLÓ (1077 - 1095)

I. SZENT LÁSZLÓ (1077 - 1095)


  • 1048 előtt született lengyel földön.
  • Apja I. Béla király.
  • Anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő.
  • Királlyá választották 1077 tavaszán.
  • Megkoronázták 1077-ben (Géza görög koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott koronával). Mindkét koronázás ténye azonban vitatott.
  • Első feleségének a nevét nem ismerjük.
  • Második felesége Adelheid német hercegnő.
  • Fia nem született.
  • Lányai: Piroska (később bizánci császárné) és két ismeretlen nevű leány.
  • Meghalt 1095. július 29-én a cseh határ közelében. Előbb Somogyvárott temették el, majd Váradon (Nagyvárad) helyezték örök nyugalomra.

Szent László a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy "lovagkirály" és hogy "szent". Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt.

A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte.

Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte:

  • üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasadt előtte
  • éhező katonái táplálására szarvasbikák jelentek meg
  • imájára víz fakadt a sziklából
  • ellensége elé dobott pénzei kővé változtak stb.

László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.

Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt.

Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig.






Szent László ünnepe: június 27.

  • 1077: I. László trónra lépése. Kibocsátják László ún. III. történykönyvének első felét.
  • 1079: I. László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
  • 1081: Salamon meghódol Lászlónak; birtokokat és jövedelmet kap, hatalom nélkül.
  • 1082: Salamon összeesküvést sző László ellen, a kiráIy elfogatja, és Visegrádon bezáratja.
  • 1083: I. László király szabadon bocsátja Salamont. Gellért püspök, I. István király és Imre herceg, valamint a két zobori remete szentté avatása.
  • 1085: A besenyők betörnek a Felső-Tisza vidékére. László kiveri őket az országból, és a győztes csata színhelyén templomot emel.
  • 1087: Salamon halála.
  • 1091: I. László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba. Álmos herceget megteszi horvát királynak. Címébe felveszi új hódításai — Szlavónia (Horvátország) és Moesie (Bosznia) — nevét. A seregével Horvátországból hazatérő László király a Temes folyónál utoléri a magyarországi zsákmányolásból távozni igyekvő „kunokat”, szétveri őket, és megöli vezérüket. László király Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot. I. László nehéz súlyú dénárokat veret, amelyből 40 darab ér egy bizánci aranysolidust.
  • 1092: I. László a szabolcsi zsinaton elnököl. A zsinati határozatok képezik I. László ún. I. törvénykönyvét. I. László szétveri az Al-Dunánál betört „kunokat”, majd hadjáratot indít az őket felbiztató tyerebovlji orosz fejedelem ellen.
  • 1093: I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére.
  • 1094: I. László megalapítja a zágrábi püspökséget.
  • 1095: I. László hadjáratot vezet a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A hadjárat alatt megbetegszik. I. László Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli. I. László halála.

A Szentek Lexikona (Dunakönyv Kiadó Budapest, 1994), illetve A szentek élete I-II. (Szent István Társulat Budapest, 1989) anyagai alapján készült.

további forrás: palatinus.sk