itt van most:Plébániahivatal

Plébániahivatal


A plébániához kell fordulnunk

házasságkötéssel, kereszteléssel, beteglátogatással és temetéssel kapcsolatban, vagy egyéb olyan szükségben, amely igényli a pap szolgálatát.

(Itt történik a megbeszélés, adatrögzítés)

A plébániához kell fordulnunk, ha szükségünk van

  • Keresztlevélre, házasságlevélre.
  • Különféle igazolásokra, mert keresztszülőnek, bérmaszülőnek, házassági tanúnak kértek fel bennünket.
  • Különféle engedélyekre, mert nem lakóhelyünk plébániáján szeretnénk házasodni, (elbocsátó) ; gyermekünket megkereszteltetni (keresztelési engedély).
  • Egyházi fenntartású intézményekbe való bejutáshoz lelkipásztori ajánlásra.
  • Itt fizethetjük be személyesen az éves egyházi hozzájárulást.

Mi a teendő?

  • Szeretnénk házasságot kötni
  • Szeretnénk gyermekünket megkereszteltetni
  • Haláleset történt a családban

Szeretnénk házasságot kötni.

Ha elég régóta ismeritek és elég alaposan megismertétek egymást, ha nem csak szeretitek, hanem megszerettétek egymást a létező összes jó és rossz tulajdonságával együtt, akkor az elképzelhető legjobb elhatározásra jutottatok. Erre a honlapra valószínűleg azért kerestetek rá, mert un. „templomi” házasságot szeretnétek kötni a római katolikus egyház szertartása szerint. (Szeretnétek szentségi házasságban élni; az együttélésnek abban a formájában, amely a Teremtő akaratának megfelel és amelyet áldása kísér.)

A leggyakrabban felmerülő kérdések
  • Összeházasodhat-e katolikus templomban két meg nem keresztelt? - Nem.
  • Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy meg nem keresztelt? - Igen.
  • Meg kell-e keresztelkednie a házasságkötés előtt a meg nem kereszteltnek? - Ha egyébként nem volt szándéka megkeresztelkedni, akkor nem.
  • Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy más felekezetű (református, evangélikus) keresztény? - Igen.
  • Át kell-e térnie a katolikus hitre a házasságkötés előtt a más felekezetű kereszténynek? - Ha egyébként nem volt szándékában, nem kell áttérnie.
  • Kellenek-e tanúk a „templomi” esküvőhöz? - Igen, két felnőtt korú tanú kell.
  • Lehet-e tanú más felekezetű keresztény, vagy meg nem keresztelt? - Végső esetben igen.
  • Részt kell-e venni valamilyen előkészületen, jegyes beszélgetésen? - Igen. Ennek gyakoriságát és idejét az eskető pappal kell megbeszélni.
  • Házasodhat-e templomban az a katolikus, aki nincs megbérmálva? - Nem, kivéve abban az esetben, ha elháríthatatlan akadálya van e szentség pótlásának.
  • Kell-e gyónni áldozni az esküvő előtt? - Igen, a katolikus félnek.
  • Van-e költsége a házasságkötés szertartásának. - Igen, meghatározott tiszteletdíja van.
  • Szokás-e az esküvő előtt próbát tartani, meg lehet-e tekinteni a templomot? - Igen.
  • Hogyan történik a templom feldíszítése? -A plébánián hozzá kell járulni a virág vásárlás költségeihez és a plébánia gondoskodik a templom feldíszítéséről.
  • A szertartáson szól-e az orgona? - Igen.
  • Milyen iratok szükségesek a házasságkötéshez?
    • - A legfontosabb irat a keresztlevél. (Három hónapnál nem régebbi kivonat a kereszteltek anyakönyvéből.) Mindenki ott tudja beszerezni, ahol megkeresztelték. Ha ez nehézségbe ütközik (pl. nagy távolságra van) az a Plébánia, ahol az esküvő lesz hivatalos úton megkéri. Ha pl. egy nagyobb városban volt a keresztelés, azt is ki kell deríteni, hogy annak melyik Plébániáján (templomában) történt.
    • - Szükség lehet ún. elbocsátó levélre: akkor, ha egy „harmadik” Plébánián szeretnétek házasodni; vagyis sem nem a menyasszony, sem nem a vőlegény lakóhelye szerinti Plébánián; hanem pl. egy budapesti és egy szegedi lakóhellyel rendelkező szeretne itt Hajdúszoboszló templomában házasodni.
    • - Igazolás a házassági tanúi tisztséghez. A házasságkötéshez általatok felkért tanúk (amennyiben katolikus keresztények) a lakóhelyük szerinti plébániát keressék fel ezen igazolásért.

Szeretnénk gyermekünket megkereszteltetni.

Ez egy nagyon értékes, becsülendő gondolat. Ám értelme csak akkor van, ha felnevelni is keresztény módon szeretnék. Mint ahogy arra a szentségi cselekmény első részében ígéretet is tesznek a szülők, miután a pap megkérdezi: „megígéritek-e, hogy gyermeketeket Krisztusnak és az Ő Egyházának tanítása szerint nevelitek föl. Ennek a nevelésnek első lépéseiben maguk a szülők tanítják meg például gyermeküket egyszerű szavakkal imádkozni, keresztet vetni, hozzák magukkal a vasárnapi szentmisére; majd pedig iskolába kerülve beíratják hitoktatásra. Efelől természetesen nem kérdezik meg a gyermeket, hogy akarod-e, mint ahogy nem döntésétől teszik függővé azt sem, hogy iskolába járatják. A keresztény szülőnek tudnia kell, hogy súlyos felelősséggel tartozik gyermeke „lélekben, hitben” való fölnövekedéséért és éppen ezért nem a döntésképtelen gyermekre bízza ezt a fontos kérdést.

Jelentkezés keresztelkedésre
A leggyakrabban felmerülő kérdések
  • Meg keresztelik-e a gyermeket, ha a szülők nem egyházi házasságban élnek, csak élettársak, vagy polgári házasságot kötöttek? - Igen.
  • Megkeresztelik-e a gyermeket, ha csak az egyik szülő katolikus, a másik más felekezetű keresztény, vagy nincs megkeresztelve? - Igen.
  • Ki kérheti a gyermek megkeresztelését? - A szülők közösen, vagy egyik szülő.
  • Milyen nevet adjunk a gyermeknek? - Olyan nevet, amelyet időben korábban élt és az Egyház által szentként, boldogként tisztelt személy viselt (védőszent).
  • Ki lehet keresztszülő? - Az a személy, aki maga is katolikus keresztény, példamutató keresztény életet él, volt elsőáldozó és bérmálkozott, (ha házas, egyházi házasságban él, saját gyermekeit keresztény módon neveli). Ha bármelyik feltétel hiányzik - az utolsót kivéve -, akkor a kiválasztott személy csak a keresztség tanújaként lehet jelen.
  • Hány keresztszülője lehet a gyermeknek? - A felénk elterjedt szokás szerint kettő; és lehetséges, hogy csak egy keresztszülője legyen.
  • Megkeresztelhető-e a gyermek keresztszülő nélkül is? - Igen, rendkívüli esetben.
  • Milyen időpontokra lehet a keresztelést kérni? - A mi plébániánkon vasárnap délben a délelőtti szentmisék után, van keresztelés.
  • Milyen iratok kellenek a kereszteléshez? - Ha valaki lakóhelye szerinti Plébánián keresztelteti meg gyermekét, akkor nincs szükség semmilyen iratra. A keresztelés kérésekor, a plébánián történő megbeszéléskor az anyakönyvezéshez szükséges adatokat, iratok nélkül is rögzítjük, hiszen senkinek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a valóságtól eltérő adatot közöljön. Gyermek neve, születési helye, ideje. Édesapja és édesanyja neve, születési helye és vallása. Állandó lakcímük. Keresztszülők/keresztségi tanúk neve, vallása, lakcíme. Ha valaki nem a lakóhelye szerint illetékes plébánián szeretné gyermekét megkereszteltetni, akkor keresztelési engedélyt kell kérnie a lakóhely szerinti plébániától. A keresztszülők, keresztszülői igazolást kérjenek a lakóhelyük szerint illetékes plébániától.

Haláleset történt a családban.

A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az Egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az Egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként a lelki üdvéért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”.

A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot vagy az elhunyt lakóhelye szerint, vagy a temetés helye szerint illetékes plébániával. Ez utóbbi a szokásos.

Az első kérdések egyike a temetés időpontja.

Főszabály: végleges időpontról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.

Beteglátogatás

A beteg családtaggal való törődésben kapjon helyet a lelkipásztori meglátogatása. Időben értesítsük a lelkipásztort, hogy jöjjön a beteghez és részesítse a szentségekben (gyónás, szentáldozás és betegek szentsége). Sok esetben ez elkerüli a beteg hozzátartozóinak a figyelmét, de ezzel a javát szolgálják. Ne várjunk a lelkipásztor hívásával a beteg állapotának rosszabbra fordultáig!