Ön itt van most:Historia Domus

Historia Domus


Egyházközségünk története

Hajdúszoboszló a középkorban az 1332/36. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint Szoboszló néven már templomos hely volt. A települést és templomát a hívek Szent Miklós (†350 körül) oltalmára bízták. A város a XV. században gótikus templomot épített, amelyet a Bocskai István által 1606-ban idetelepített református hajdúk vettek birtokba, és azóta is az övék. (E templom és ablakíveit díszítő gótikus kőfaragványai megtekinthetők a Szilfákalja utca és a Kálvin tér kereszteződésénél.)

A református vallású hajdúközösség katolikus hitű személyt nem engedett betelepülni, lakóhelyet vagy földingatlant szerezni, bár az uralkodó, Mária Terézia (1740-1780) osztrák császárnő és magyar királynő 1757-ben kiadta rendeletét a katolikus vallásúak református hajdúvárosokban való megtelepedése érdekében.

Az 1731. évi tilalom ellenére a helybeli református gyülekezet 1773-ban bevezetett a városba egy második református lelkipásztort. A városi tanács hosszas rimánkodására Mária Terézia meghagyta őt a városban, de rendeletbe adta, hogy létesüljön katolikus plébánia. 1774-ben kiadta az utasítást, hogy Szoboszlón - a hajdúvárosok közül elsőnek - katolikus plébánia, templom és iskola építtessék. Ugyanebben az évben egy vegyesbizottság kijelölte a templom, paplak és iskola helyét, a református templom közelében, a városi korcsma telkén, ami ellen a városvezetőségi elöljáróság hevesen tiltakozott. Az első plébános Farkas István volt, 1775. október 4-én iktatták be hivatalába. Ekkor még nem lakott katolikus hívő a városban, de gróf Eszterházy Károly egri püspök (1762-1799) katolikusok betelepedését szorgalmazta az uralkodónál, mivel a városi elöljáróság nem engedett beltelket, földet vásárolni.

1775 szeptemberében Litsman József debreceni építőmester elkészítette a katolikus templom tervrajzát, de addigra a városi elöljáróság kieszközölte az uralkodónál, hogy a városi korcsma helyett más telket mérjenek ki, a korcsma ugyanis igen jól jövedelmezett a városi pénztárnak. Csereként nagyobb telket ajánlottak fel, amelyet gróf Eszterházy Károly egri püspök ünnepélyes nyilatkozatban hagyott jóvá. 1776 áprilisára már tíz betelepülni kívánó katolikus és néhány katolikus hitre áttérő alkotta az egyházközség magját, ők az ezévben emelt ideiglenes kápolnában vettek részt a szentmisén.

1777-ben indult a barokk stílusú templom, a plébánia és az iskola építése, de ez anyaghiány miatt 1786-ig húzódott. 1788 áprilisában az egri püspök engedélyezte a templom megáldását és használatba vételét, ekkorra a plébánia is elkészült. Az egyházközség és templom védőszentje Szent László király (1077-1095).

Templombelső

A templombelsőt 1957-ben kifestették, a freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész készítette. A freskók témái a bejárattól a szentély felé:

  • Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a szegények között alamizsnát oszt. Jobb kezével alamizsnát oszt, a bal kezében rózsákat tart.
  • Szent István király (1000-1038) halála előtt felajánlja Magyarországot a Boldogságos Szűz Máriának
  • A templomhajót szentéllyel összekötő diadalíven helyi vonatkozású képsorozat látható hármas tagolásban:
    • Hajdúszoboszlói életkép.
    • Munkások kézi erővel melegvíz után fúrnak, mellettük a fatorony és a feltörő víz. Emellett álomszerűen bontakozik ki a fürdô képe: tórészlet, fürdőépület és fürdőmedence. A fürdővendégek gyógyulást keresve mennek a medence felé. Középen két angyal tartja a kőtáblát, amelyen ez olvasható: Isten helyezte el a gyógyító erőt a hajdúszoboszlói vízbe. „S mindezt azért, hogy keressétek az Istent, rátaláltok, hiszen nincs messze egyikünktől sem” (ApCsel 17,27).
    • A harmadik képrészleten látható, hogy meggyógyul egy férfi, mankóját kettétöri, és családjával együtt hálát ad Istennek.
  • A szentély mennyezetén az Oltáriszentség freskóját szemlélhetjük.
  • A szentélyben lévő félkör alakú freskó pedig Szent László vízfakasztását ábrázolja. Ennek a legendának köszönhető, hogy Szent László királyunk a „magyar Mózes” megtisztelő címet kapta.

1978-ban betért templomunkba Karol Wojtyla, akkori krakkói bíboros-érsek, amikor a kabai cukorgyár építésén dolgozó lengyel vendégmunkásokat látogatta meg. 1978 október 16-án választották Szent Péter utódává, a II. János Pál nevet vette fel. E templomban való betérésének valódiságát egy a plébánia irodájában kifüggesztett Augustinus Casaroli bíboros államtitkár kézjegyével ellátott okmány is elismeri a Vatikán Államtitkárságárál.

Templomunkat 1988-ban felújították - felszentelésének 200. évfordulóján.

A gyógyfürdőhöz közel, a Wesselényi u. 1 sz. alatti lakásban 1937-től misézőhelyet biztosított a tulajdonos. Később itt kápolnát alakítottak ki, melyet 1989-ben szenteltek fel a Fájdalmas Szűz Anya tiszteletére.

Hajdúszoboszló plébánosai 1775-től

  1. Farkas István 1775-1801
  2. Kormond Ádám 1801-1806
  3. Képes László 1806-1819
  4. Gerzovics József 1819-1821
  5. Mihályi István 1821-1827
  6. Mensik János 1827-1829
  7. Csathó Dániel 1829-1840
  8. Mócsai József 1840-1842
  9. Misley László 1842-1843
  10. Csörghő János 1843-1850
  11. Kovács János 1851-1855
  12. Lasztavik Ignác 1855-1862
  13. Boros János 1862-1873
  14. Griszhaber József 1873-1891
  15. Fruhnert Lajos 1891-1895
  16. Kalocsay Gusztáv 1895-1916
  17. Dömötör György 1916-1917
  18. Azlen Emil 1922-194
  19. Lázár Pál 1940-1945
  20. Ragány Bertalan 1945-1951
  21. Magyar János 1951-1954
  22. Király Kálmán 1954-1960
  23. Gulácsi Pál 1960-1984
  24. Varga Béla 1984-2002
  25. Dr. Krakomperger Zoltán 2002-2013
  26. Dr. Lipták József 2013-